Mikor még minden oly hatalmas,
Körülvesz a valótlan mese.
Fogtündér még sűrűn látogat,
Őszintén tudod, hiszel benne.
Bízol, mikor hozzádlép anyád,
Átölel vegyszerszagú keze.
Meséjében a főgonosznak
Borzalmas Hazugság a neve.
Azután átlépsz a küszöbön,
Ajtó bezárul épp mögötted.
A mese kezd valóra válni,
De az első lépést megtetted.
Az útadon haladsz, hol kellett,
Hű követőd lesz ott a bátorság,
Mígnem megérint, rádtelepszik
A főellenség, a Hazugság.
Harcolsz, ahogy anyád mesélte.
Nem fog kard, mécses vagy jó rajta.
De továbbállsz, hisz ez lehet csak,
Mi súlyos problémád megoldja.
Nem érti, mi történt vele,
Bambán bámul távol utánad.
Hirtelen a napfény szárítja
Ázott, esőnedves ruhádat.
