Suckless

Néha szűrt fény vetül a sötétAlagút hosszú csendjére,Néha szemérmes remény csücsülBágyadt szellemem lelkére. Oly nehezen értem őt meg,Ki lelkem most rabul ejti.Anyagias testem szüntelenE valós világot félti. Gondtalan repülnék kedvesem,Súlytalan fognám még…

Tudtad, hogy rohadtul fájni fog,Mégis elkezdted ott a szélen,Egód diadalaként éltedHamis életképed merészen. Tudtad, hogy nagyon rossz végünk lesz,Mégis játszodtad rút szereped.Addig feszítetted azt a húrt,Míg kínná lett ez a szeretet. Most ugyanott vagy, mint előtte,Csak én…

Belémkapaszkodik, erősenTart, átölel a fél Duracel.Puffadt mellkasomban a belsőmSzippantva a szarba belenyel. Guggolva szerelmed súllyávalMélyről riadtan bámulok fel,Gödör nedves aljára még csak egyAprócska fénycsóva sem figyel. Unalmas, szerény életkönyvemMagamban lámpással…

Óriás ül a mellkasomom,Lelkem szorult belé gyanútlan.Fáradt lett ő, biztosan azértÜl rajtam nyomva fájdalmasan. Mondom neki, telepedj oda,Hol ily' barmot szívesen látnak,De ő - füle távol - nem figyel,Nem ad bíztatást mondókámnak. Tán már pihent eleget, felállt.Vártam…

Fagyasztva jő el az aggódás,Hirtelen puffaszt, érzem itt van.Lemásolva szívem ütemét,Sikolyával, helyette dobban. Az az utolsó fájó csepp volt,Sunyin csücsül a poharamban.Mosolyom feledve eszmélemMár miatta száraz torkomban. Egóm győz - már eldőlt -, Ő újra,Lelkem megint…

Biztosan füstként utazol,Fehér lélek suhant ide.Testet talált kék háttérrel,De szép is, a csuda vigye! Lakni, tanulni jöttél épp,Milliónyi év emlékétFeledted akkor gyorsan,De gyűlik most az emlékkép. Gyönyörködsz elvárt testedben,Párját soha sem találod.Vizsgálod, miért…

Ború az, mi majd versre hív?Könnyű lélekkel mit sem ér?Pedig láncok nélkül valós,Fényesebb képeket igér. A pók gyönyörű hálót sző,Sajtból is mind fénylőbb a hold.Őrszemet már nem igényel,Nem kell szíved, hogy tudakold. Nem fáj, görnyeszt minduntalan,Hisz már félem a…

Horkolásuktól rengő házbanSzilaj falak majdhogy omlanak.Csirkés álmuk gyűrödt arcukraMézédes mosolyt csalogatnak. Ébredésük is csendtől mentes,Félénkek ők most sem lehetnek.Álomkaja valóra válik,Hiszen már azonnal ehetnek. Szolganéppel nem is perelnek,Hisz nem értik az eb…

Szememben a lámpa fényének tükre,hullik a térbe röhögve,cseppnyi burokban csillogott a múltam,mikor rád gondoltam.Szájamnak szomorú kanyarulatahirtelen fényre váltana,de az összezsúfolt, apró életembelsejébe hullt védtelen.Visszahozni már kétséges, nem tudom.Torkomban a szép…

Házam sóhajt enyhén,lelkem nézi a hasonmást.Fejemben zúgó gondolatoküldözik a látomást.Ilyedten látom őt,melyet fáradt énem tükresugároz élethűenszemedben már örökre.Karod nyújtod felém...A vonat már elhaladt.Kívül a testemfurcsán megrohadt.