Görnyedve keresem a napot,
Itt bújt el a fűszálak között.
Méretes hosszú talpú hangyák
Tapossák amott a rög mögött.
Elbújt előlem, csak irdatlan
Sötétség - mint egy barát - maradt
Röhögve figyeli ő és a nap
Hülye tapogatózásomat.
Találni próbálok mankókat,
Mik elém segítőn sietnek.
Amúgy csak őrült gondolatok
Örjöngve nyálazva figyelnek.
Hallom őket, húznak ők "haza",
Karolnának belém őszíntén.
Okádok egy nagyot és bambán
nézem őket, mint egy tehén.
Könnyebűlve emelem fejem,
Szemükben gyilkos harag mereng.
Erőm gyűjtve tovasietek,
Amikor fényed elém terem.
Tiszta sugárzó utat mutatsz,
Többé sáros lábam sem ólom.
Kijutok innen, minden rendben,
Míg sokeres kezedet fogom.
Megláttalak odakint, ültél
Egykedvűen hajtottad a két
Kocsit húzó lusta autó
Egyikét.
